Zalán: Piroska, becézzük Piros-nak. Nem sokkal múlt 30. Jelenleg nincs párkapcsolata. Hédi, viszonylag régi, stabil barátnőinek egyike. Ő volt az első, akinek megmutattuk a blogot. Hamar beleegyezett a beszélgetésbe, de mire sor került rá, picit elbizonytalanodott. Azért a végére csak megszületett az első intim beszélgetés.

Mi nagyon köszönjük, hogy ennyire őszinte voltál velünk, és hogy egy ilyen nagy dolgot be mertél vállalni. Reméljük, aki olvassa az is meg fogja látni benne az igazi nőt, a maga hibáival és szerethetőségével.

Hédi: Hogy kezdődött a szexualitással való megismerkedésed?

Piros: Nálunk otthon nem volt olyan, hogy na, kislányom, üljünk le beszélgetni a szexről. Azért hamar rájöttem mindenre. Voltak azok a  remek újságok, mint például a Bravó, az igazán okos kérdésekkel. Onnan pár alapfogalommal megismerkedhetett az ember. Esetleg felvilágosító könyvek, amik a kezünk ügyébe kerültek.
Anyuval és apuval együtt fürödtünk, tehát ezzel sem volt gondom. Tudtam, hogy mi a férfi, mi a nő.

Zalán: Milyen elképzelés élt a fejedben a szexről?

Piros: Ezen így nem gondolkodtam szerintem. Majd vajon milyen lesz, hogy lesz? Sőt, nem is nyúltam magamhoz úgy. Még csak kísérletet sem tettem rá. Konzervatív nagyszülők, vallásosság. Első osztálytól hittan, minden hétvégén templom. Brutálisan elfogadtam mindent, amit az atya mondott.

Akkor még nem történt senkivel semmi, de ami gondolatban megfogan, az ugyan úgy bűn. Legalábbis így tanították. Ez a mai napig is hatással van rám, valahol mélyen. Benne vagyunk valamiben, végre sikerül felszabadulnom, majd aztán egyszer csak átkattan valami, hogy úr isten, de hát ez mekkora bűn, ha még járnék templomba ezt meg kellene gyónnom, de ezt már talán nem is lehet.

Azért arra még emlékszem, hogy például az orális szexet mennyire undorítónak tartottam, fiúnak csinálni kifejezetten megalázónak, a női nemre nézve. Ebben nagyon egyetértettünk a barátnőimmel.

Ja és igen, úgy gondoltam, hogy én biztos végletes leszek a szexben. Vagy csak úgy fekszem ott, mint egy fadarab, vagy szétszedem majd a srácot. Mennyire igazam lett. Mondjuk azt hittem, hogy a kettő közül az egyik leszek, de igazából mindkettő. A szituációtól függően mai napig képes vagyok lefagyni, és csak várni, hogy na, most mi fog vajon következni, közben pedig minden másba belefeledkezni. Bár ez utóbbi kijelentésemből jobban illik rám az aktív részvétel, és ez az utóbbi idők hozománya.

Zalán: Milyenek voltak az első szexuális tapogatózások?

Piros: Az első pasival, az első csók viszonylag korán megtörtént. Tizenhat éves voltam. Nyaralás. Tengerpart. Naplemente. Nagyon szép emlék. Persze nem is én lennék, ha valamit sikerülne fokozatosan megtapasztalnom. Csók, tapizások, petting. Mindezt elsőre.

Zalán: Te mit értesz pontosan petting alatt, mert tapasztalatom szerint, ezt mindenkinél más?
Hédi: Nem, az mindenkinél ugyan az, csak te gondolod másképp. :)

Piros: Minden, ami még nem szex. Értelemszerűen egy lányról a felső itt-ott leesik, felcsúszik petting során.

Ő már ott a parton meg akart dugni, de én leállítottam, hogy ez még korai. Azért az éjszakát együtt töltöttük a szobájukban. Nem számított a részeg lakótárs horkolása, én nagyon boldog voltam. Szex nem volt, azért a ruha lekerült, egy tangán kívül. Abból nem engedtem, az maradt.
Hazafelé a buszon takaró alatti matatás, tapizás. Igazából én ekkor nem igen csináltam semmit, csak engedtem.

Következő randi egy buliba volt. Azután ott aludtam nála. Úgy elengedtek szüleim bulizni vele, hogy nem ismerték a srácot, soha előtte nem csináltam ilyesmit. Pont azért, mert ők ezt így megengedték, bíztak bennem, úgy éreztem, nem szabad rossz kislánynak lennem.
Azért a srác nem volt kevésbé beindulva, végig mondogatta, őneki mennyire nagyon kellek. Én is szerettem volna, de mégis túlzásnak éreztem, hogy ilyen hamar, meg a már említettet szülői bizalom.
Felvetette, hogy őt azért elégítsem ki. Ezt így kézzel megoldottuk. Annyira be volt indulva, és reménykedett, hogy már egy óvszert is vett fel, ami nem is került le, abba ment el végül. Nem voltak annyira alaptalanok a reményei, mert nagyon hajszálon múlott, hogy nem adom be a derekamat. A lelkiismeretem annyira ellenmondott, hogy még legyőzte a testi vágyat. Pedig olyan teste volt és úgy csókolt… Ezután pedig többet nem is találkoztunk, szakított velem.

Ekkor egy hét alatt kétszer is csak egy hajszál választott el a szüzességem elvesztésétől, mégis két évet kellett várnom rá, mire ténylegesen megtörtént.

A következő igazi kapcsolatomban, már 3 hét után elmentem nőgyógyászhoz és írt fel nekem gyógyszert. Késznek éreztem magam a szexre, ami még nagyon sokáig váratott magára. Legalább is én így éreztem akkor.
Ebben az időszakban csak egy dologgal történt több, mint az első sráccal. A már említett első hosszabb kapcsolatomban. Kézzel próbálta csinálni.
Az egész olyan szörnyű volt. Eleve ott indít, hogy már az udvarlási fázisa is botrányos volt. Igazából nem is udvarlás volt, hanem óvodás szintű közeledés. Próbált itatni, ez volt a maximum, amit ki tudott hozni magából első alkalommal. Voltunk párszor randizni, az valami rettenet volt. Olyan kínosan életemben nem éreztem magam azóta sem. Annyira töketlen volt, hihetetlen. Az első csók borzalmas, mintha valami madár csipkedett volna. A lényeg, hogy ott van mellettem egy pasi, nem is találom vonzónak, de vele vagyok. Ez nem normális, mégis így történt.
Próbált megujjazni, vagy nem tudom mi volt az, botrányos volt. Valószínű ezt így ki is mondtam.
Nem nagyon fogtam vissza magam régebben, tehát ha valami tetszett nem tetszett egyből kimondtam. Ezután nem nagyon mert próbálkozni semmivel szerintem. Nem jól csókol, és még ez sem jön be. Egyfelől már megértem, másrészt baromság, mert tudta nagyon jól, hogy nekem nem volt még tapasztalatom rajta kívül. Ha ő tudja mi a jó, akkor irányítson úgy, hogy jó legyen. Elméletileg sokkal tapasztaltabb volt, mint én. Sok barátnővel a háta mögött. Elhúzódott még egy ideig, aztán szakítottunk.

Zalán: Milyen volt az első alkalom?

Piros: Színpatikus volt, jó testtel. Vicces, jó fej. Nyári munka, napok óta kerülgettük egymást, beszélgettünk, csókolóztunk. Úgy éreztem, ez nagyon jó lesz, ez nagyon kell nekem. Egyik este elmentem hozzá. Masszírozás, csókolózás, bújás, simogatás. Aztán feküdjek hanyatt. Rám mászott, hopp megvolt a szex. Remek. Mi van? Ez most mi volt? Fél perc se volt szerintem, és aztán feküdtem ott hülyén. Most tényleg erre vártam ennyit?
Szinte elmenekültem. Felöltöztem, szóltam, hogy nekem aludnom kéne, mert holnap dolgozok, és eljöttem. Gondolkodtam, majd elbőgtem magam. Mekkora egy fasz vagyok. Otthon lezuhanyoztam és még mindig bőgtem.
Ezután semmi nem történt köztünk, nem akartam hozzáérni, beszélni vele, vagy csak látni se. Ezzel most mit kezdjek, mi ez? Elég bunkó voltam, ő próbált tovább jóban lenni, de elég hamar a tudtára adtam, hogy ne szóljon hozzám. Szerencsére már csak 1 hétig tartott a munka.

Zalán: Következő alkalmak jobban sikerültek?

Piros: Hát… A következő egy régebbi barátságból alakult. Már kerülgettük előtte is egymást, de hol Ő, hol én voltunk benne másban.
Megkért, menjek át, beszélgessünk. Akkor nagyon macsósra vette a figurát. Na, most ő aztán leteper, ő lesz a mamutölő félisten. Ez nagyon tetszett. Maga a lendületesség, hogy de már most csak azért is ő lesz a pasi. Megfog, odarak és megmondja mi fog történni. Ez a vehemensség nagyon felizgatott. Annyira, hogy úgy éltem meg: Fú, ez de tök jó.
Akkor, ott, végül lefeküdtünk.

Zalán: Jobb volt, mint az első?

Piros: Jó volt, bár minden relatív. Ahhoz képest jó volt, hogy előtte vele nem történt semmi, és végre olyan emberrel csináltam, aki iránt mélyebben éreztem is. Mondhatjuk, hogy picit szerelmes is voltam.

Ezután következett nyolc év vele és hét év teljes stagnálás.  A szexben teljesen más szerepet vett fel, mint az élet többi területén. Egy részét igényeltem is, és tetszett, viszont sokszor már túlzásba esett.

Zalán: Kifejtenéd ezt a dolgot? 

Piros: Mindig ugyan az a póz, és ugyan az az előjáték, ha ezt lehet annak nevezni.  Én hason fekszem, popsi kicsit megemelve, de mindig le vagyok fogva. Teljes erőből fogta a kezemet, hogy csak megmozdítani se tudjam. Irányítani akarhatott, mert egyébként nem tudott. Csak úgy, ha testi fölénnyel lefog. Sokszor fájt is fizikailag, de lelkileg is rosszul esett. Semmilyen szinten nem tudtam uralni a testem, mert ő minden irányba gátol. Az előjáték is az volt, hogy birkóztunk, és erőből le kellett győznie. Abszolút el akarta nyomni ezzel is az én személyiségemet. Csak az ő akarata számít ilyenkor. Se szép szóval, se hangosan, sehogy nem tudtam hatni rá. Amíg ő úgy gondolta, hogy szerinte ez poén, jól néz ki, vagy tetszik neki, addig csinálta. Az sem számított, hogy én mondjuk már elsírtam magam.

Zalán: Szex közben sírtál?

Piros: Nem. Pont az a lényeg, hogy ez még nem is ment át szexbe sokszor, mert addigra már annyira kellemetlen, fájó volt, hogy még gondolni sem tudtam a szexre.

Hédi: Egy ilyen kellemetlenre sikerült ‘előjáték’ után, mikor elsírtad magad, ő mit csinált? Mondta, hogy bocsánat, aztán, mintha mi sem történt volna?

Piros: Dehogy mondta. Miért kért volna bocsánatot? Ő kurvára élvezte. Élvezte, hogy ott végre Ő győzött, ha már vitákban mindig alulmaradt.

Ja és persze, le voltam fogva, így én soha nem érhettem hozzá. Nem simíthattam meg még csak a farkát sem. Én nem kezdeményezhettem és semmit sem csinálhattam szexuálisan.

Hédi: Mégis, akkor hogy sikerült valamennyire is élvezni a dolgot?

Piros: Nem sikerült mindig. Olykor fájt egy kicsit.

Igazság szerint, akkor jó volt. Idővel azért változott is. Talán egy picit már jobban is tudtam irányítani, akkor már nekem is izgatóbb volt. Egy idő után úgy gondoltam, hogy végül is ez nem is olyan rossz. Ha elhiteted magaddal, hogy neked ez jó, akkor a tested is reagál rá. Legalább is annyira, hogy rossz ne legyen.
Volt idő, mikor boldognak hittem magam, a szexet is elfogadtam. Bárki kérdezte, őszintén mondtam neki: Jó vele az ágyban, lenne min javítani, de alapjába véve egyre jobb. Lehet hihetetlenül hangzik, egy időben úgy éreztem, a gyakorisággal van csak probléma. Nekem túl kevés volt a heti egy-kettő.

Zalán: Azt mondtad nyolc évig együtt, és hét év szexuális unalom. Hogy jön ki ez?

Piros: Mint látszik, én annyira nem voltam tudatában annak, hogy nekem rossz életem lenne a párom mellett. Aztán jött egy ismerős. Az érzelmekre hatott. Tudott beszélni az érzelmeiről, kezdetben finoman, később hevesebben udvarolt. Nagyon jól csinálta, főleg, ha a hosszú kapcsolatomban megszokotthoz nézzük.
Aztán egyik nap átjött, hogy megmasszírozzon, mert az milyen jó is lesz nekem. Nagyon ügyesen csinálta. A masszázst is. :) Értette a dolgát minden értelemben. Levett a lábamról érzelmileg, majd a szexszel is.

Igazából vele volt először orgazmusom. Az olyan volt. Az a tipikus: Hűbazzdmeg. Sokat kellet várnom rá, de azt éreztem, erre megérte. Nála volt rendes előjáték, szex, ami mind a kettőnknek jó, azután pedig levezetés. Cirógatás, bújás, amit csak akarsz. Ez így nagyon jó volt.

Zalán: Tulajdonképpen, akkor vele volt először, hogy más pózt is kipróbáltál?

Piros: Igen, most volt először, hogy nem kellet hason feküdnöm végig, késő este, a vaksötétben lefogott kézzel. Sőt, akár menet közben is váltva.

Zalán: Hogy élted meg ezt az igazi orgazmust?

Piros: Az a tipikus, még, még, még érzés. Valószínűleg ezért is kattantam rá nagyon durván a srácra. Valami olyat mutatott, amit a többiek nem. Vagyis, az az egy...másfél.
Már az első alkalom közben is arra tudtam csak gondolni, hogy te jó isten, hol volt ez eddig, és miért nem volt részem ilyesmiben? Miért csak most? Ezt, hogy csinálta? Csinált egyáltalán valamit? 

Ami nagyon fura volt, hogy az Ő méretei kisebbek voltak, mint akkori páromé. Így, mikor először berakta, még aggódtam is, hogy nem fogom érezni. Ezek után lett belőle egy olyan orgazmus, hogy te jó isten. Na, ezután elgondolkodtam, tényleg nem a méret a lényeg.

Zalán: Később is ennyire jó volt, mint az első?

Piros: Ezután tulajdonképpen mindenkivel jó volt. Természetesen voltak szintek, kivel picit jobb, másabb, de már nem okozott senkivel sem problémát a szex élvezete, és az orgazmus elérése. Ez lehet annak köszönhető, hogy vele nagyon sok mindent kipróbáltunk. Vagyis én próbáltam, ő tudta mit csinál. Azt mondhatnám, nála szakadtak át a gátak. Vele sem volt a kezemben az irányítás. Engedtem, hogy azt tegyen, amit szeretne. Egyszerűen pont egy olyat hozott, vagy olyat akart Ő is, ami nekem kurva jó volt. A többiek esetében meg már tudtam szólni, hogy mire vágyom. Húzza a hajam, vagy csapjon kicsit oda a popsimra a kellő pillanatban.
Vele kezdtem el a picit, extrémebb dolgokat is, mint például a nyilvános helyen szeretkezést.

Hédi: Mit jelent a nyilvános hely?

Piros: Hát mondjuk, hotel wellness részében, igaz záróra után. Elvileg nincs ott senki, különben bárki bármikor jöhet, mehet. Buliban, a szobában, mikor a másik ágyon aludt két másik ismerős. Később pedig kiserdő, akár nagyobb bokros rész autóban.

Zalán: Egy-egy ilyen hely fokozza az élvezetet, vagy inkább a kényszer szüli, mert máshol, nyugodtabb környezetben épp nem lehet?

Piros: Az mindenképpen fokozza a feszültséget, hogy olyan helyen csináljuk, ahol elvileg nem szokás, vagy ahol mások megláthatnak. Eleve jobban bezsong az ember, és valahogy más az egész aktus. Mondjuk nagyobb orgazmusom csak ettől, nem lesz.
Aztán azért is lehet jó, mert az időjárás jobban befolyásolni tudja a hangulatot, mint otthon. Például az erdő közepén, szakadó esőbben.

Az egyik legszebb kép mégis egy balatoni verzió. Ott a környezet amúgy is mindig elvarázsol kicsit. Csak fekszel pihegve a másik mellett, a tücskök, hullámok hangja, közben pedig a fejünk fölött a rengeteg csillag. Ez olyan levezetés, ami sehol máshol nincs meg, csak a szabadban.

Zalán: Az, hogy egy másik férfival végre megtudtad mi a jó neked, hogy befolyásolta a legitim párkapcsolatodban a szex minőségét?

Piros: Mikor ketten voltak egyszerre, nem emlékszem nagyon, milyen volt a szex a párommal. Gondolom kevésbé akartam, így ritkábban csináltuk. Aztán, fél év múlva kikerült a képből a harmadik fél.

Akkorra már ismertem magam, ismertem az előjátékot, mi az, mikor valaki úgy igazán felhúz, még mielőtt elkezdődik valami is. Sajnos bármelyen próbálkozásom sikertelen volt, ami arról szólt, hogy változtassunk valamin.
Talán még frusztrálóbb volt vele lenni, mert most már éreztem, ha esetleg tovább csinálná, akkor nekem is jó lehetne, de ilyenkor mindig egyszer csak puff elment.

Egy idő után megpróbálkoztam azzal, hogy magamnak csinálom. Mint később kiderült, nem ártott. Vagy befejezni, vagy elkezdeni, vagy csak simán megoldani. Viszont, az soha nem olyan mintha fiúval mennék el. Nem lehet összehasonlítani. Valószínűleg azért, mert sokkal kevesebb az érzelmi rész. Ne értsétek félre, én szeretem magam :), de akkor sem ugyan az. A szexhez kell egy társ, mert akkor van értelme. Így a vége valahogy nem olyan. Az agyamban. Ezzel nem tudok mit kezdeni. Azt hiszem, van bennem még egy jó adag bűntudat, hogy ilyet azért nem nagyon kéne csinálni.

Zalán: Jó, de azért a hűtlenség is elég nagy bűnnek számít sokaknak.

Piros: Igaz, de a szexben akkor is jót teszek egy másik embernek. Az nem csak nekem jó. Valahogy, ha ilyen nagy örömöt okozok, nem lehetek olyan nagyon rossz az isten szemében. Meg persze, az izgalmi szint is teljesen különböző. Minél jobban fel van húzva az ember, annál könnyebben veti le ezeket a gátlásokat.

Zalán: Azért volt még, akivel fejlődtél, vagy Ő az etalon azóta is?

Piros: Dehogy. Szerencsére voltak még, akik tudtak újat mutatni. A fiú, aki annyira elvolt a finom érzéki kis dolgokkal. Mondjuk a melleimmel. Akkor jöttem rá, hogy milyen szinten lehet ezzel is felizgatni.

Ott vannak még az orális dolgok is, amiket vele nem csináltunk. Azt is mással tapasztaltam meg. Mondjuk az, ha nekem csinálják, azóta is nagyon fura. Persze jól esik, de közben azon kattogok, hogy ezt csak én kapom, és ez olyan furcsa. Emiatt nem tetszik annyira.
A másik oldalával inkább ki vagyok békülve. Mármint, hogyha én csinálom. Azzal is csak addig, míg el nem kezdek gondolkodni. Utána már csak az jár a fejembe, hogy ez biztos nagyon nem jó neki, esetleg még fáj is. Persze eddig senki nem mondta, hogy bármi is fájt volna, sőt. Azért lehet ez, mert nincs olyan nagy tapasztalatom benne. Valahogy kevés olyan fiúval találkoztam, aki tényleg igényelte volna folyamatosan, nem csak néha-néha. Ezért jöhet elő ez a kishitű hozzáállás.

Zalán: Az egyértelműen látszik, hogy szereted, ha a másik irányít. Amit te csinálsz, abban nem lehetsz biztos, hogy jó a másiknak, míg ha Ő csinálja, a te részedről érzed, ha jó, de mivel ő irányít, biztos neki is.

Piros: Valószínű ez is benne van. Ha én vagyok felül, ahhoz is kellett jó pár év, mire azt mondtam: Hmmm, ezt még talán szeretni is lehet. Magamtól ezt így nem.

Volt egy nagyon jó ‘tanárom’. Nem nagyon érdekelte, hogy én mit is akarok, vagy mit nem. Persze ez most túlzás, de ő átlátott rajtam. Tudta, mik azok a dolgok, amikre csak rinyából ellenkezek. Megfogott, arrébb rakott és kész. Majd elkezdtem érezni, hogy ja jó, ez mégis kellemes. Ezt nagyon szerettem benne.

Zalán: Mesélj kicsit az orgazmusaidról még, kérlek. Hüvelyi, csikló stb.

Piros: Az első alkalommal, amiről már beszéltem, az hüvelyi volt. Aztán ezt majdnem mindenkivel sikerült elérni. Mára már mindkét féleképpen megy. Persze a csikló sokkal könnyebben és hamarabb. Gondolom ez teljesen általános, de vannak pózok, amiben az egyik, vagy a másik a könnyebb.

A hangulat is iszonyatosan számít. Nagyon durva, hogy ez így működik. Ha nem vagyok valamire ráhangolódva, tök mindegy, hogy ugyan az történik forgatókönyv ügyileg, mint előtte nyolcszázszor. Bele is gebedhet, akkor sem lesz jó.

Egy sráccal volt, hogy egy aktus közben többször is. Én nem tudom mit csinált, de szerintem semmit. Jó, persze biztos kellett ő is hozzá. :)

Zalán: Mit gondolsz mi volt az oka, hogy erre csak ő volt képes eddig?

Piros: Ő tartotta magát ügyesen. A többieknek túl nagy, túl kicsi lehetett. Ez meg olyan pont jó volt, pont jó helyen, pont jó pozícióban. 

Hédi: Azt mondtad, a méret nem számít.

Piros: Nem úgy, hogy minél nagyobb annál jobb. Az baromság.

Zalán: A többiek mit csináltak, miután elmentél?

Piros: Hát, igazából, érzékelték, jeleztem, meg mondtam, hogy alakulok. Meglesz az ügy. Aztán pedig összehoztuk, hogy szinkronba legyünk. Tartották ameddig kellett, de csak addig.

Zalán: Akkor talán mindenkivel sikerülhetett volna, ha tovább csinálják?

Piros: Nem feltétlenül a továbbcsinálás a lényeg. Ezt így nem lehet elmondani szerintem.

Zalán: Mik azok a dolgok, amik nagyon tudnak zavarni szex közben?

Piros: Egy elég friss élmény. Szex közben arra gondoltam, ennek a fickónak nincs hangja. Szinte teljesen néma volt. Ennyire jó, vagy ennyire rossz, vagy most mi van? Aztán rájöttem nála ez így tök normális, igazából ez a jó.
Érdekes az, hogy pont ő nem értette, azért nyögök, mert jó, vagy, mert fáj. Mondtam neki, hogy de ne már, ez nem így működik, ez nem lehet ennyire egyforma. Mivel nem is fájt soha vele, így azt a nyögésem nem is ismerheti. A többieknek ezzel soha nem volt gondja, vagy csak nem merték mondani.

Volt egy másik fiú, akiről utólag kiderült, hogy szereti a lábakat. Ez nekem fura volt, pláne az én lábaimmal. Órákig elvolt velük. Na jó, túlzás. Majdnem egy órát. Jesszusom, mondom ezt ne már.

Zalán: Az ilyen szituációkat, hogy tudod lekezelni?

Piros: Iszonyat zavarban voltam. Közbe persze simogatott máshol is, meg én is próbáltam oldani a feszültséget az okos mondataimmal. Ha valami fura vagy meglepő, általában teljesen átadom magam, és akkor farönk leszek. Megnézem ebből mi lesz.

Egy másik esetben, csókolgatott a fiú, majd egyszer csak elkezdte szaglászni a mellemet, én meg csak néztem, mi ez a kutya dolog. Egy darabig elvoltam vele, majd próbáltam följebb húzni, esetleg lejjebb tolni. Később megtudtam, hogy a nőknek azon a szakaszon édesebb illatuk van, és Ő ezt nagyon szereti. Mai napig nem tudom, hogy ez tényleg így van e. :)

Hédi: Piros soha nem volt a szexuális ügyeivel kapcsolatban megnyíló mások felé. Ha szóba is kerültek ilyen témák, kerülte a saját élményeinek felemlítését. Pont ezért tartom nagy dolognak, hogy ebben a kis beszélgetésben gátlások nélkül tudott beszélni a jó és a rossz élményekről is. Érdekes, hogy pár nap múlva már azt mondta, nem akarja visszaolvasni az elhangzottakat. Vajon miért történik az emberek gátlás feloldása és az utána következő szégyenlősség? Mi késztet rá minket, hogy az egyik pillanatban elmondott élményeinkre, máskor gondolni sem akarunk, nemhogy beszélni róla? Úgy gondolom, hogy azok az emberek mint amilyen Piros és én vagyunk, hirtelen felindulásból  vagyunk képesek megszabadulni a gátlásoktól, de ezt később meg is bánhatjuk. Mindenesetre még egyszer nagyon köszönjük Pirosnak, hogy elvállalta az első riport alany szerepét. Reméljük érdekes és tanulságos volt a történet minden olvasó számára.